HÓD – Honismereti Túraegylet

2011. 10. 21. – 23.

A Cuha-völgy nemcsak a Bakony, de az egész Dunántúl egyik legelragadóbb szépségű hasadékvölgye. A Magas-Bakony talán egyik legkedveltebb kirándulóhelye a távolabbról ill. közelebbről érkező turistáknak. A természet alkotta és a tudatos infrastrukturális fejlesztések összehangolásának köszönhetőn a tájegység egyik gyöngyszemévé vált a Cuha-völgyi kirándulóerdő.

A technika és természet harmóniájának szép példája a Cuha-völgyi milleneumi vasút és völgyhíd, amely az ország egyik legszebb vasútvonala, kezdeményezték is az ipari műemlékké nyilvánítását.

Hrabali hangulatú a gyönyörű Porva – Csesznek vasútállomás épülete.

Gyönyörű sziklaszurdokban a patak a vasút és az erdőgazdaság kövezett útja csak nehezen fér el a völgyben. A turistajelzés követi az utat, amely 8 alkalommal kel át a patakon. Nagy élmény, különösen a gyermekeknek a kőről kőre ugrálva az átkelés.

„…az ország egyik híres-szép szárnyvonala, a jellegzetes „bakonyi vasút”, a győr–veszprémi vonal. Zirc az idegenforgalmi tekintetben kiemelkedő jelentőségű győr–veszprémi vasútvonal legfestőibb Cuha-völgyi szakasza mentén fekszik.”

„A Cuha-völgyi vasút nem pusztán egy közlekedési eszköz, jóval több annál: nemzeti érték, mely közúton nem pótolható pompás vonalvezetésű hegyipályaként kultúrtörténeti emlékeket, világörökségi helyszínt és természeti értékeket kapcsol össze.”

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints …

2011. 09. 17.

A Teve-szikla Pilisborosjenőtől északnyugatra,a Kis- és Nagy-Kevély lábánál található, megközelíthető gyalogosan és kerékpárral Üröm és Csobánka felöl is.

Pilisszántón, az elhagyott kőfejtő felett látható a Nagyboldogasszony-kápolna, amelyet 2006. december 21.-én szenteltek fel, a téli napforduló napján. Tiszta, napsütéses időben a Ziribár két halma között felbukkanó nap bearanyozza a kápolnát. “Napba öltözteti az oltár mögött űlő Boldogasszonyt” – tájolásával a kápolnát így jelölték meg kozmikusan.

2000. szeptember 23.-án, amikor B. Özséb emlékére a régi temetőben misét kívántak mondani, tereprendezés közben egy szokatlan formájú és szimbolikájú Keresztes Követ emelt ki a rakodógép kanala. (a faragás legalább 1000 éves).

2002. augusztus 24.-én az 1760-ban épített templom padozata beomlott és a beomlásban lévő hordalék kiemelése során egy mesterséges üregrendszer nyomaira bukkantak. (Azóta több szakaszon is megtalálták a csillagszerűen induló alagútszerű, kifalazott képződményeket.)

Tehát biciklire fel, töltsünk együtt egy kellemes napot.

Kőszegi – hegység
2011. augusztus 19. – 21.

Az Írott-kő (németül: Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 37.

Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány-Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta (CBE).

1891-ben állították az első kilátót ide. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Az osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kőkilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi.

A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak.

2002. május 1-jétől a gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pontok létesültek a Kőszegi-hegységben, melyek közül az egyik ennél a kilátónál volt. A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Közigazgatásilag Bozsok községhez tartozik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon Kőszeg.

2011. július 02. – 09.
XI. Honismereti Kerékpártábor a Szigetközben.

A Szigetköz egyedülálló vízi birodalom, a Duna gyermeke, minden talpalatnyi földjét a Duna hordta ide. A nagy szigetet, Szigetközt, a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna övezi. A táj jellegét ősidők óta a víz határozza meg, a nagy folyó, a Duna épít, rombol, életre kelt, elsorvaszt.
A körülbelül 500 kis szigetet felölelő Duna ezen szakasza valójában egy csodaszép vízi labirintus, hazánk egyedülálló vízi világával.
Az I. Honismereti Kerékpártábort 2001.-ben ebbe a csodálatos vízi-paradicsomba, szigetvilágba szerveztük, és ebben az évben ide térünk vissza. A bejegyzésnek még nincs vége, kattints …

Káli -medence
2011. június 11. – 13.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgő, de igazán ősszel él. Az érő szőlő üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvő Fekete-hegyről is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nőtt tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót. A látóhatár déli szegélyéről már megcsillannak a Balaton hullámai is.
Kékkút falu határában található a bizánci Theodóra császárnő kedvenc italát adó és róla elnevezett savanyúvíz-forrás. A palackozóüzem Burnót- patak felöli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kitűnő friss, enyhén szénsavas vizével.
A közelben fekvő Szentbékkálla hangulatos település, itt a csodálatos kőtenger. Bizarr, meghökkentő formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok között ingókövek, szél és víz marta kőhátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák és az ágak fölül előbukkanó templomtornyok, háztetők régmúlt idők meghitt idilljét idézik.
A 337 méter magas Hegyestű északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletű, függőleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít.

A túrán való részvétel alapvető és elengedhetetlen feltétele a “HÓD” HTE 2011. évi tagdíjának rendezése, legkésőbb a túrán.

Fontos tudnivalók!

2011. május 21. – 28.

Részletes programtervezet

11.00 KÖSZÖNTŐK

11.30 EMLÉKMŰSOR

12.15 KÖZÖS ÉNEK A MAGYAROK NAGYASSZONYA SZOBORNÁL

12.30 VENDÉGLÁTÁS Thúry Ede a MTEEO főszakácsának tálalásában

aperitif: borpárlat eleje-vége borókabogyóval

(hozott hazaiakat megtűrjük,támogatjuk )

Esztergom 2011-04-10

…………………………………

Fővárosi Vízművek védterülete

2011. április 03 (vasárnap).

A Szentendrei-sziget Érzékeny Természeti Terület természet-földrajzilag az Alföld észak-nyugati kapuja. Mai formáját a szél és a Duna évezredes munkája alakította ki. A terület vízviszonyait ma is döntően a Duna határozza meg.

Itt található Budapest legfőbb vízbázisa: parti szűrési kútjai napi hatszázezer köbméter kristálytiszta ivóvízzel látják el a fővárost és a közeli településeket. E vízbázis védelme rendkívül fontos, hiszen elég azt egyszer elszennyezni, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon.

Az eredeti ártéri növényzet füzes bokrosai, puhafás és keményfás ligeterdei az emberi behatás eredményeként mára megritkultak, helyüket szabályos időközönként vagy alkalomszerűen víz járta nedves rétek foglalták el.

A mélyebb részeken tőzeges foltokon mocsárrétek találhatók. Magán a szigeten 25 védett növényfaj tenyészik, közöttük két szigorúan védett faj a gyapjas gyűszűvirág és a homokpuszta-gyepeken előforduló csikófark.

A Szentendrei-sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása a Duna mentén.

A területen 205 madárfaj fordul elő, amelyből 104 rendszeresen költ.

Felnőttek részére a belépési engedély kikérése kötelező!

Program és útvonal

Tehát biciklire fel, töltsünk együtt egy kellemes napot.

2011. 03. 26. (szombat)

A Cartographia térképszakértője felkérésére az alábbi jelzésmódosítást végezzük el:

Szemeteszsákot, festéket, ecsetet és egyéb szükséges szerszámokat az egyesület biztosítja.

A technikai – munkanapokon a részvétel nem kötelező, de az egyesület tagjai részére évente legalább 4 nap (2 – 2 nap tavasszal és ősszel) ledolgozása ajánlott.
Az elmúlt években a munka végzéséhez a szükséges anyagi feltételeket (szerszámok, festék, ecset, útiköltség) a “HÓD” HTE és Szentendre Önkormányzata, a szemeteszsákokat a Pilisi Parkerdő Zrt. biztosította.

Az elmúlt évek munkatúráihoz hasonlóan, a “HÓD” HTE khsz ebben az évben is – lehetőségeihez mérten – a munkatúrákon résztvevő egyesületi tagoknak anyagi támogatást nyújt (utazás, szállás) az egyesület által szervezett és vezetett túrákon.

2011. 03. 20. (vasárnap)

A Cartographia térképszakértője felkérésére felderítünk egy régi jelzett turistautat, és ha megtaláljuk, akkor festünk is!
A felderítendő hajdani jelzett turistaút: Lajosforrás – “Delta” (K+).

Szemeteszsákot, festéket, ecsetet és egyéb szükséges szerszámokat az egyesület biztosítja.

A technikai – munkanapokon a részvétel nem kötelező, de az egyesület tagjai részére évente legalább 4 nap (2 – 2 nap tavasszal és ősszel) ledolgozása ajánlott.
Az elmúlt években a munka végzéséhez a szükséges anyagi feltételeket (szerszámok, festék, ecset, útiköltség) a “HÓD” HTE és Szentendre Önkormányzata, a szemeteszsákokat a Pilisi Parkerdő Zrt. biztosította.

Az elmúlt évek munkatúráihoz hasonlóan, a “HÓD” HTE khsz ebben az évben is – lehetőségeihez mérten – a munkatúrákon résztvevő egyesületi tagoknak anyagi támogatást nyújt (utazás, szállás) az egyesület által szervezett és vezetett túrákon.