HÓD – Honismereti Túraegylet

Családos gyalogtúra a Visegrádi-hegységben
2011. 11. 19.

Feltartóztathatatlanul közeledik a nyúlós, borongós időjárás, és kedvünk támad a meleg szobába menekülni. De amikor az ősz még a ragyogó napsütéses, szebbik arcát mutatja, van egyáltalán valaki, akit nem kap el a mehetnék, és inkább otthon marad macihájat növeszteni, amikor pedig nekivághat a környék erdeinek, hegyeinek-völgyeinek?
Csodálatos élménnyel gazdagodunk, ha egy késő őszi hétvégén kirándulunk az erdőben. A lombhullató fák leveleinek színkavalkádja mellett “igazi vadállatokat” is megfigyelhetünk.
Az őszi erdő több fényt enged be fentről, és megszínezi azt saját rozsdabarna-sárga-vörös, és ki tudja hány árnyalattal.

Hogy miért jó a természetjárás?

“Kikapcsol, ellazít, feltölt. Felmégy egy kilátópontra, leülsz, hallod, ahogy zúg a szél, csivitelnek a madarak, feltárul előtted a természet, a csönd, a nyugalom, nem zörög a kukásautó negyed hétkor az ablak alatt, nem bontják a ház előtt az aszfaltot, és nem szagolod a kipufogógázt. Nagyon jó kiszabadulni a hétköznapok rohanásából, felfedezni, hogy a sárga és rozsdavörös hány meg hány árnyalata vesz körül bennünket”.

2011. 09. 17.

A Teve-szikla Pilisborosjenőtől északnyugatra,a Kis- és Nagy-Kevély lábánál található, megközelíthető gyalogosan és kerékpárral Üröm és Csobánka felöl is.

Pilisszántón, az elhagyott kőfejtő felett látható a Nagyboldogasszony-kápolna, amelyet 2006. december 21.-én szenteltek fel, a téli napforduló napján. Tiszta, napsütéses időben a Ziribár két halma között felbukkanó nap bearanyozza a kápolnát. “Napba öltözteti az oltár mögött űlő Boldogasszonyt” – tájolásával a kápolnát így jelölték meg kozmikusan.

2000. szeptember 23.-án, amikor B. Özséb emlékére a régi temetőben misét kívántak mondani, tereprendezés közben egy szokatlan formájú és szimbolikájú Keresztes Követ emelt ki a rakodógép kanala. (a faragás legalább 1000 éves).

2002. augusztus 24.-én az 1760-ban épített templom padozata beomlott és a beomlásban lévő hordalék kiemelése során egy mesterséges üregrendszer nyomaira bukkantak. (Azóta több szakaszon is megtalálták a csillagszerűen induló alagútszerű, kifalazott képződményeket.)

Tehát biciklire fel, töltsünk együtt egy kellemes napot.

A Magyar Turista Egyesület Kentner Antal (siketek) osztálya

2011. szeptember 10-én (szombaton)

11 órakor

tartja Dobogókő orma alatt, a Siketek Mária kegyhelyénél

a hagyományos Mária napi miséjét

A misét Aczél László Zsongor pálos atya celebrálja

A kegyhelyet 1926-an építették a siket turisták Kentner Antal vezetésével.

A II. világháborúban tönkrement, s ezért 1947-ben újjá kellett építeni.

Aztán jött 40 év, amely alatt folyamatosan pusztult a kegyhely.

A siket turisták Kentner Kálmán vezetésével a 90’-es évek elején ismét látogathatóvá tették a meredély mentén lévő lourdesi szabadtéri kápolnát.

A két évtized sajnos erősen megrongálta, életveszélyessé tette a kegyhelyet, különösen annak támfalát. Az életveszély elhárítása érdekében a

Magyar Turista Egyesület Kentner Antal osztálya – a SINOSZ, Pilisszentkereszt Önkormányzata, a Pilisi Parkerdő Zrt, a Magyar Turista Egyesület osztályai és központja segítségével – elhárította az életveszélyt, s megújította kegyhelyet.

Így a szokásos misének különös hangsúlyt ad, hogy ekkor lesz az újjá született kegyhely megszentelése.

Szeretettel várunk minden kedves vendéget.

Budapest, 2011. szeptember 1.

Podani János

az MTE Kentner Antal osztályának vezetője

Busz közlekedés:

Pomáz-Dobogókő: 8.55; 9.55   Dobogókő-Pomáz: 12.55; 13.50; 14.55; 15.55;

A Magyar Turista Egyesület 2011. május 14-én 1o óra 30 perckor (1/2 11 órakor) Dobogókőn, a báró Eötvös Loránd menedékházban tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés nyilvános, arra minden egyesületi tagot szeretettel várunk, de szavazati joga – alapszabályunk értelmében – csakis az osztályok által delegált küldötteknek van. (Az osztályok a 2010. év december 31-ig érvényesített tagdíjbefizetések alapján számolt minden megkezdett 10 fő után delegálhatnak egy küldöttet.)
A közgyűlés napirendi pontjai:

1. Elnöki megnyitó, határozatképesség megállapítása, majd a napirendi pontok elfogadása.
2. Az osztályok és a bizottságok vezetőinek beszámolója: Beck László, Kassai Kálmán, Kovács Zoltán, Peták István, Podani János Schőnviszky László, Vuray György.
3. Az egyesület gazdálkodása, azaz a közhasznúsági jelentés számszaki ismertetése,
   előadó:. Schőnviszky László elnök.
4. A számvizsgáló bizottság jelentése:
   előadó: Alföldi Jenőné a bizottság elnöke.
5. A 2010. évi pénzügyi mérleg elfogadása-
   előadó: Schőnviszky László elnök.
6. A 2011. évi költségvetési terv ismertetése.
   előadó: Schőnviszky László elnök.
7. Az alapszabály módosítása, elfogadása,
   előadó: Schőnviszky László elnök.
8. Az SZMSZ ismertetése és elfogadása,
   előadó: Kovács Zoltán ügyvezető alelnök
9. A 2012. évi tagdíj megszavazása, mértéke: 1000,-Ft
10. Zárszó.

Budapest, 2011. április 28.

11.00 KÖSZÖNTŐK

11.30 EMLÉKMŰSOR

12.15 KÖZÖS ÉNEK A MAGYAROK NAGYASSZONYA SZOBORNÁL

12.30 VENDÉGLÁTÁS Thúry Ede a MTEEO főszakácsának tálalásában

aperitif: borpárlat eleje-vége borókabogyóval

(hozott hazaiakat megtűrjük,támogatjuk )

Esztergom 2011-04-10

…………………………………

2011. 03. 26. (szombat)

A Cartographia térképszakértője felkérésére az alábbi jelzésmódosítást végezzük el:

Szemeteszsákot, festéket, ecsetet és egyéb szükséges szerszámokat az egyesület biztosítja.

A technikai – munkanapokon a részvétel nem kötelező, de az egyesület tagjai részére évente legalább 4 nap (2 – 2 nap tavasszal és ősszel) ledolgozása ajánlott.
Az elmúlt években a munka végzéséhez a szükséges anyagi feltételeket (szerszámok, festék, ecset, útiköltség) a “HÓD” HTE és Szentendre Önkormányzata, a szemeteszsákokat a Pilisi Parkerdő Zrt. biztosította.

Az elmúlt évek munkatúráihoz hasonlóan, a “HÓD” HTE khsz ebben az évben is – lehetőségeihez mérten – a munkatúrákon résztvevő egyesületi tagoknak anyagi támogatást nyújt (utazás, szállás) az egyesület által szervezett és vezetett túrákon.

2011. 03. 20. (vasárnap)

A Cartographia térképszakértője felkérésére felderítünk egy régi jelzett turistautat, és ha megtaláljuk, akkor festünk is!
A felderítendő hajdani jelzett turistaút: Lajosforrás – “Delta” (K+).

Szemeteszsákot, festéket, ecsetet és egyéb szükséges szerszámokat az egyesület biztosítja.

A technikai – munkanapokon a részvétel nem kötelező, de az egyesület tagjai részére évente legalább 4 nap (2 – 2 nap tavasszal és ősszel) ledolgozása ajánlott.
Az elmúlt években a munka végzéséhez a szükséges anyagi feltételeket (szerszámok, festék, ecset, útiköltség) a “HÓD” HTE és Szentendre Önkormányzata, a szemeteszsákokat a Pilisi Parkerdő Zrt. biztosította.

Az elmúlt évek munkatúráihoz hasonlóan, a “HÓD” HTE khsz ebben az évben is – lehetőségeihez mérten – a munkatúrákon résztvevő egyesületi tagoknak anyagi támogatást nyújt (utazás, szállás) az egyesület által szervezett és vezetett túrákon.

Vadálló-kövek

A február 26-ra tervezett családos gyalogtúra program egyéb okok miatt 1 héttel később (március 5.) kerül megtartásra.

2011.03.05.
(2011. 02. 26.)

A Vadálló-kövek a Prédikálószék gerincén helyezkednek el mintegy 500-600 m magasságban Dobogókő és a Dunakanyar között.

A kövek nevei fentről lefelé haladva:

Árpád trónja, Felkiáltójel, Függőkő, Bunkó, Széles torony és Nagytuskó.
A Vadálló-kövekről igen szép kilátás kínálkozik mind a Dunára és a Börzsöny-hegységre, mind pedig Dobogókőre (többek közt a sípályákra is).
A “Fordított felkiáltójel” mellett másik ismertebb torony az “Attila sisakos
feje”, és az “Árpád trónja”, ami egy szélesebb, masszívabb torony.
Fali-fülke

A Fali-fülke a Vadálló-kövek felülről a második sziklatornyának északnyugati oldalában, 4,5 méter magasságban van. A fülke fölött még 3 m fal van a torony tetejéig

Vadálló-kői fülke (Átjáró-barlang)

A kőfülke a Vadálló-kövek felülről harmadik sziklatornyának nyugati oldalán található. A gerincen lefelé haladva a tornyot alulról megkerülve a nyugati oldalon, a torony falában körülbelül 3 métermagasságban meglátjuk a barlangot. Bejárata a Rám-hegyre, Dobogó-kőre néz.
Szélessége a bal oldali alacsony nyúlvánnyal 5,9 méter, maga a fülke 4,4 méter széles. Magassága 3 méter, hossza 2,6 méter. A fülke belsejében, a hátsó fal előtt egy 10 éves csertölgy él, növekedése során követte a fülke ívelt főtéjét. A fülke falát sok moha, fodorka, és néhány édesgyökerű páfrány díszíti. A fülke alatti párkányon egy fiatal virágos kőris él.

A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével a Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik. A Prédikálószékről gyönyörű kilátás tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak.

Gyalogtúra a Pilisben

2011. 02. 13.

A hóvirág (Galanthus nivalis) az Amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növényünk, mely gyakran még hófoltok között virágzik, így a tavasz egyik hírnökeként tartják számon. Jellegzetes alakú, három külső, hosszabb és három belső, rövidebb lepellevélből álló, fehér színű bókoló virágaival februártól áprilisig találkozhatunk az üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben.
Lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére. Májusban már termést érlel. A magok olajos függelékét a hangyák kedvelik, ezért előszeretettel gyűjtik és hurcolják el azokat, segítve ezzel a hóvirág terjedését.
A hagymájában termelődő anyag mérgező, ám a gyógyászatban gyermekbénulás és Alzheimer-kór kezelése során tapasztalták kedvező hatását.
Tudományos neve a görög gala (tej), anthos (virág) szavak összevonásából származik.
A hóvirágot Európa-szerte veszélyezteti a kereskedelmi célú gyűjtés, amely révén nemcsak a faj egyedei, hanem az élőhelyei is sérülnek.
A tavasz egyik első jele hogy megjelenik a hóvirág az erdőkben, a kertekben és az aluljárókban. Ez utóbbi nem a természetes élőhelye ennek a törékeny szépségű virágszálnak, de a városi ember itt találkozhat vele leginkább. A költözési folyamat – amely során a hóvirág az erdőből az aluljáróba kerül – általában 10010,-Forintba kerül. A virág ára 10,-Ft csak a többi 10000 a hatóságnak fizetendő birság. A megadott árak tájékoztató jellegűek és szálanként értendő.