HÓD – Honismereti Túraegylet

A túra során végigjárjuk a Szentendre Város Önkormányzata, a “HÓD” Honismereti Túraegylet által is támogatott, 2011. novemberében létesült Sztelin-völgyi-tanösvényt, melynek létrehozója:

A tanösvény negyedikként készült el Szentendrén, hossza 6 km.

Végpontjai: Pismányban, a régi buszfordulónál, a Tátika utcai buszmegállónál, valamint a
Papszigeti hídnál vannak.
További négy közbülső tanösvény-állomáson is egy-egy információs tábla várja a látogatókat. A táblákon adott helyszínt, a tájrészlet természeti és kulturális értékeit mutatjuk be képekkel, rövid leírásokkal. A túra útvonalát a táblákon térképvázlat és a fákon, oszlopokon zöld kereszt és a Kada-csúcsnál zöld háromszög-turistajelzés mutatja.

A tanösvény szabadon látogatható, igény esetén szakvezetést biztosítunk.

A Tanösvény avató időpontja: 2012. január 21. (szombat)
A Tanösvény avatón több neves szakember tart vezetést, ahol megismerhetjük a tanösvény növény és állatvilágát, egyéb természeti értékeit.

Találkozó:

1. 9:50-kor, Szentendre VOLÁN pályaudvar, Pismányba induló autóbusznál (8-as állás)
2. 10:30-kor, Pismány, Tátikai utcai buszmegállóban, 10.30-kor (régi buszforduló)

Várható érkezés: a Pap-szigethez kb. 14:00 – 15:00 óra között.

Látni- és olvasnivalók a tanösvény mentén:

A túrát csak kivételesen rossz időben nem tartjuk meg. A könnyebb haladás miatt “felülről lefelé” haladunk, de emelkedő szakaszok így is lesznek. Meleg ruha és ital, jó bakancs ajánlott. Az igénybe vett utak, részben aszfaltozottak, részben murvával felszórtak; a köves szakasz is jól járható és választható.

(Nem csak gyerekeknek)

A “HÓD” elmúlt évi hagyományaihoz híven ebben az évben is szervezünk MIKULÁS -túrát, programot.

Ebben az évben egy rendhagyó Mikulás-programot kívánunk szervezni, ezért a részvételnek nagyon kötött feltételei vannak!

Feltételek:

Találkozó:
2011. 12. 04. (vasárnap),
11:15-kor Széll Kálmán tér (Moszkva tér) 61-es villamosnál, vagy
11:45-kor Hűvösvölgy, villamos-autóbusz végállomás
(helyileg a program kezdete – vége nem azonos).

Mindenki készüljön egyéni, családos, vagy csoportos produkcióval (ének, vers, mondóka, stb.), mert az idei MIKULÁS is nagyon kíváncsi természetű, és jó néven veszi, ha a gyerekek, felnőttek megmutatják, mit tudnak.

Jó időt és jó hangulatú túrát kívánnak mindenkinek a Mikulás és segítői, a túra szervezője és vezetője.

Családos gyalogtúra a Visegrádi-hegységben
2011. 11. 19.

Feltartóztathatatlanul közeledik a nyúlós, borongós időjárás, és kedvünk támad a meleg szobába menekülni. De amikor az ősz még a ragyogó napsütéses, szebbik arcát mutatja, van egyáltalán valaki, akit nem kap el a mehetnék, és inkább otthon marad macihájat növeszteni, amikor pedig nekivághat a környék erdeinek, hegyeinek-völgyeinek?
Csodálatos élménnyel gazdagodunk, ha egy késő őszi hétvégén kirándulunk az erdőben. A lombhullató fák leveleinek színkavalkádja mellett “igazi vadállatokat” is megfigyelhetünk.
Az őszi erdő több fényt enged be fentről, és megszínezi azt saját rozsdabarna-sárga-vörös, és ki tudja hány árnyalattal.

Hogy miért jó a természetjárás?

“Kikapcsol, ellazít, feltölt. Felmégy egy kilátópontra, leülsz, hallod, ahogy zúg a szél, csivitelnek a madarak, feltárul előtted a természet, a csönd, a nyugalom, nem zörög a kukásautó negyed hétkor az ablak alatt, nem bontják a ház előtt az aszfaltot, és nem szagolod a kipufogógázt. Nagyon jó kiszabadulni a hétköznapok rohanásából, felfedezni, hogy a sárga és rozsdavörös hány meg hány árnyalata vesz körül bennünket”.

2010. 11. 15. (szombat)

A Bükk – ős – vény színjelzéseinek felfestése, valamint a Bükkös-patak kerékpárút (S) jelzett útvonal jelzéseinek felújítása, valamint a jelzett útvonalon a hulladék összegyűjtése.

Szemeteszsákot, festéket, ecsetet és egyéb szükséges szerszámokat az egyesület biztosítja.

A technikai – munkanapokon a részvétel nem kötelező, de az egyesület tagjai részére évente legalább 4 nap (2 – 2 nap tavasszal és ősszel) ledolgozása ajánlott.
Az elmúlt években a munka végzéséhez a szükséges anyagi feltételeket (szerszámok, festék, ecset, útiköltség) a “HÓD” HTE és Szentendre Önkormányzata, a szemeteszsákokat a Pilisi Parkerdő Zrt. biztosította.

Az elmúlt évek munkatúráihoz hasonlóan, a “HÓD” HTE khsz ebben az évben is – lehetőségeihez mérten – a munkatúrákon résztvevő egyesületi tagoknak anyagi támogatást nyújt (utazás, szállás) az egyesület által szervezett és vezetett túrákon.

2011. 10. 21. – 23.

A Cuha-völgy nemcsak a Bakony, de az egész Dunántúl egyik legelragadóbb szépségű hasadékvölgye. A Magas-Bakony talán egyik legkedveltebb kirándulóhelye a távolabbról ill. közelebbről érkező turistáknak. A természet alkotta és a tudatos infrastrukturális fejlesztések összehangolásának köszönhetőn a tájegység egyik gyöngyszemévé vált a Cuha-völgyi kirándulóerdő.

A technika és természet harmóniájának szép példája a Cuha-völgyi milleneumi vasút és völgyhíd, amely az ország egyik legszebb vasútvonala, kezdeményezték is az ipari műemlékké nyilvánítását.

Hrabali hangulatú a gyönyörű Porva – Csesznek vasútállomás épülete.

Gyönyörű sziklaszurdokban a patak a vasút és az erdőgazdaság kövezett útja csak nehezen fér el a völgyben. A turistajelzés követi az utat, amely 8 alkalommal kel át a patakon. Nagy élmény, különösen a gyermekeknek a kőről kőre ugrálva az átkelés.

„…az ország egyik híres-szép szárnyvonala, a jellegzetes „bakonyi vasút”, a győr–veszprémi vonal. Zirc az idegenforgalmi tekintetben kiemelkedő jelentőségű győr–veszprémi vasútvonal legfestőibb Cuha-völgyi szakasza mentén fekszik.”

„A Cuha-völgyi vasút nem pusztán egy közlekedési eszköz, jóval több annál: nemzeti érték, mely közúton nem pótolható pompás vonalvezetésű hegyipályaként kultúrtörténeti emlékeket, világörökségi helyszínt és természeti értékeket kapcsol össze.”

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints …

2011. 09. 17.

A Teve-szikla Pilisborosjenőtől északnyugatra,a Kis- és Nagy-Kevély lábánál található, megközelíthető gyalogosan és kerékpárral Üröm és Csobánka felöl is.

Pilisszántón, az elhagyott kőfejtő felett látható a Nagyboldogasszony-kápolna, amelyet 2006. december 21.-én szenteltek fel, a téli napforduló napján. Tiszta, napsütéses időben a Ziribár két halma között felbukkanó nap bearanyozza a kápolnát. “Napba öltözteti az oltár mögött űlő Boldogasszonyt” – tájolásával a kápolnát így jelölték meg kozmikusan.

2000. szeptember 23.-án, amikor B. Özséb emlékére a régi temetőben misét kívántak mondani, tereprendezés közben egy szokatlan formájú és szimbolikájú Keresztes Követ emelt ki a rakodógép kanala. (a faragás legalább 1000 éves).

2002. augusztus 24.-én az 1760-ban épített templom padozata beomlott és a beomlásban lévő hordalék kiemelése során egy mesterséges üregrendszer nyomaira bukkantak. (Azóta több szakaszon is megtalálták a csillagszerűen induló alagútszerű, kifalazott képződményeket.)

Tehát biciklire fel, töltsünk együtt egy kellemes napot.

A Magyar Turista Egyesület Kentner Antal (siketek) osztálya

2011. szeptember 10-én (szombaton)

11 órakor

tartja Dobogókő orma alatt, a Siketek Mária kegyhelyénél

a hagyományos Mária napi miséjét

A misét Aczél László Zsongor pálos atya celebrálja

A kegyhelyet 1926-an építették a siket turisták Kentner Antal vezetésével.

A II. világháborúban tönkrement, s ezért 1947-ben újjá kellett építeni.

Aztán jött 40 év, amely alatt folyamatosan pusztult a kegyhely.

A siket turisták Kentner Kálmán vezetésével a 90’-es évek elején ismét látogathatóvá tették a meredély mentén lévő lourdesi szabadtéri kápolnát.

A két évtized sajnos erősen megrongálta, életveszélyessé tette a kegyhelyet, különösen annak támfalát. Az életveszély elhárítása érdekében a

Magyar Turista Egyesület Kentner Antal osztálya – a SINOSZ, Pilisszentkereszt Önkormányzata, a Pilisi Parkerdő Zrt, a Magyar Turista Egyesület osztályai és központja segítségével – elhárította az életveszélyt, s megújította kegyhelyet.

Így a szokásos misének különös hangsúlyt ad, hogy ekkor lesz az újjá született kegyhely megszentelése.

Szeretettel várunk minden kedves vendéget.

Budapest, 2011. szeptember 1.

Podani János

az MTE Kentner Antal osztályának vezetője

Busz közlekedés:

Pomáz-Dobogókő: 8.55; 9.55   Dobogókő-Pomáz: 12.55; 13.50; 14.55; 15.55;

Augusztus 20-án, este 7-től a Kőhegyi Menedékház előtti teraszon…..zöld réten és pajtájában illetve összes termeiben, magyar táncház lesz.
Muzsikál a Radikális Zenekar nevű együttes: Kálna Natália: prímás, Vass Lóránt brácsa, Gáspár Kálmán: cimbalom, Csente Tibor: nagybőgő.
A budapesti tűzijátékot ősi szokás szerint 21 órakor szolgáltatják, 5 – 6 collban, a hegyekre, városokra, egekre kitekintő oromról gyönyörködvén!

http://www.kohegyihaz.hu/m​egkozel.htm
A tűzijáték alatt a Muzsikusok is pihennek kicsit…

Szervezők

Kőszegi – hegység
2011. augusztus 19. – 21.

Az Írott-kő (németül: Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 37.

Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány-Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta (CBE).

1891-ben állították az első kilátót ide. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Az osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kőkilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi.

A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak.

2002. május 1-jétől a gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pontok létesültek a Kőszegi-hegységben, melyek közül az egyik ennél a kilátónál volt. A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Közigazgatásilag Bozsok községhez tartozik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon Kőszeg.