HÓD – Honismereti Túraegylet

Tanösvény avató beszámoló

Kada-csúcs, a Múmia-hegy lába

 

A Sztelin (Kada) Tanösvény a Pap-szigett?l a Duna-parti ártéri erd?ben, a Sztelin-patak völgye mellett a hegyek belseje felé a Kada-csúcson keresztül, a pismányi régi buszfordulóig (Tátika utca aljáig) 6 km hosszú útvonal került kijelölésre az elmúlt nyáron (Z+). Látható itt elhagyott gyümölcsös, elvadult sz?l?s, bokorfüzes, árvalányhajas gyepek, kosborok, sziklakibukkanások, barlangok, … és gyönyör? kilátás a Kada-csúcsról, mely májusban különleges virágsz?nyeggel várja a látogatókat, turistajelzéssel és hat ismertet?táblával  jelzett útvonallal.

A napokban valahol az interneten olvastam, hogy Szentendre legszéls? házai a Belvárostól kilométerekre, a hegyek oldalában és gerincén az erd?határig messzir?l is látszanak. A város-közeli, mai természeti értékek és látnivalók els?sorban az erd?k és az utolsó házak közötti füves területeken, a K?hegy oldalában, a Pismány-hegy vonulatán, a Nyerges-hegy déli lejt?in, valamint a Duna és a patakok kiszélesed? völgyeiben fedezhet?k fel. Az itt található árvalányhajas gyepek, ritka hegyoldali tölgyesek, a korábban beszántani-lecsapolni szándékozott sík mocsaras él?helyei, elvadult, még maradvány foltokban itt-ott látható sz?l?maradványok – mind-mind “szentendrei különlegességek”!

A Tanösvény avató túrát közel két héttel korábban két helyi szervezet – az Él? Táj Egyesület és a „HÓD” Honismereti Túraegylet – hirdette meg a helyi újságban és természetesen saját honlapjukon is, de néhányan hallani vélték a felhívást az egyik regionális rádióban is. Sokat gondoltam arra, hogy vajon kegyes lesz az id?járás hozzánk, vagy jön az erre az id?szakra jellemz? kiszámíthatatlan, es?s, havas, szeles „nem tetszik” id?járás?

Végre eljött a nap, korán reggel kíváncsian húztam félre a függönyt, és néztem várakozóan-fürkész?en a Gödöll?i-hegység vonulatai mögül kibúvó Nap irányába. Ezekre a napokra korántsem jellemz?en, egyetlen felh? sincs az égen, a Nap korongja már kibukkant a horizont felett!

Mintha rendelésre alakult volna így az id?járás!

Egyébként is! A turizmus kezdeteinek h?skorában egyik nagy el?dünk mondta találóan: a turistáskodásra nincs rossz id?, csak lusta turista!

Akkor irány a tanösvény avató!

A felhívásban két gyülekez?helyet jelöltünk meg, a szentendrei buszpályaudvart és a pismányi régi buszfordulót, a tanösvény induló- (vagy vég-) pontját. A buszpályaudvaron a meghirdetett id?pontnál már jóval el?bb sokan gyülekeztek, várakoztak a busz indulási részén, amely csoport az id? múlásával egyre csak n?tt és n?tt! A buszvezet?, látva a hatalmas tömeget – az indulási id?re mintegy 80-85 f?re szaporodott a létszám – hitetlenkedve kérdezte, hogy valóban mindenki Pismányba igyekszik?

A busz beállt, ha nehezen is, de felpréseltük magunkat a járm?re, egy gombost?t sem lehetett volna leejteni – ezen a járaton rajtunk kívül csak 2 bevásárlásból hazafelé tartó személy utazott, valahol az egyik közbüls? megállóban le is szálltak.

A régi buszfordulóba felérve tovább szaporodott a csapat, itt is jócskán csatlakoztak hozzánk, így a túra résztvev?i mintegy 100-110 f?s csapattá terebélyesedett.

Némi készül?dés után az Él? Táj Egyesület vezet?je és a Pismány Barátainak Egyesülete vezet?je köszöntötte a társaságot, majd a „HÓD” HTE képvisel?je tartott egy kis történeti áttekint?t a jelzésfestés ?skoráról, a jelzésfestés mikéntjér?l és beszámolót a tanösvény útvonalának kit?zésér?l, a jelzés felfestésér?l. A Tátika utcán felfelé hosszan kígyózva haladt a társaság, és az már itt is el?re látszott, hogy így egyben, felsokasodva nehéz lesz a haladás, a csapatnak hatalmas a „haladási tehetetlensége”. Végül két nagy csoportra oszlott a társaság, így már „ember-mérték?bb” lett a csapat, hallhatóbbak voltak az ismertet? tábláknál a szóban tett kiegészítések. Az els?, a táj, a terület történetér?l, a sz?l?r?l és peronoszpóráról szóló kiegészítést a gerincen, a „Facona-ház” szomszédságában kaptuk. Ez a ház, amely 3-4 évtizeddel ezel?tt – akkor még magányosan állta az Asztalk? felöl lesüvít? szeleket – „világvégének” számított, hisz olyan messze volt minden emberi léptékkel mért közlekedési útvonaltólMa már….? Pismány közepének számít!

Hallhattunk beszámolót a száraz gyepek növényvilágáról, az el?forduló növénytársulásokról, a Saskövi-barlang keletkezésér?l vélt vagy valós elképzeléseket.

S?t! Egy kis sétát is tehettünk a mintegy 50 méter hosszú barlang közel 25 méteres, gyertya-sorral megvilágított tágas, még utcai ruhában is járható lejt?s szakaszán.

A Nyerges-hegy délkeleti oldalán található Sas-k? voltaképpen egy hosszú – tiszta id?ben messzir?l is látható – ívelt sziklafal. A fal és el?tere távolabbi szemlél?ben olyan benyomást kelt, mintha valamikor régen itt k?bányászás folyt volna. Egyesek szerint a fal természetes letörés, vagy régi elhagyott k?bánya lehetett. A tágas folyosóban induló, lejt?sen lefelé tartó alagútban néhány méter után a f?tében – egy érdekes, fehér szín? „telér” maradványait láthattuk. Tovább, az egyre sz?kül? folyosóban mintegy 12 – 14 métert haladva, a baloldali iránytörésig, egy lépcs?s sz?kületig juthattunk le – innen tovább a barlang már „kuszoda” jelleg?.

Élmény volt – és nem csak gyerekeknek!

A barlanglátogatás közben el?kerültek a hazai csemegék – pogácsa és egyéb házi finomságok mellett keksz, nápolyi és természetesen az ilyen id?ben nem hiányozható, h?álló palackokban hozott forraltbor is – a nélkülözhetetlen egyéb melegít?, szíver?sít? italokkal együtt.

Kada-csúcs

A téli ragyogó napsütés kissé latyakossá-sárossá tette az utat, de ez nem törte le a hatalmas csapatot és lassan elértük a Kada „szoknyáját”, a rönk-asztalos-, pados és ismertet?táblás kis pihen? teret. Az ismertet?t olvasó szemlél?d? megtudhatta, hogy kir?l-mir?l is nevezték el a Kada nevezet? csúcsot.

Kada Mihály szentendrei római katolikus plébános volt – közel száz évvel ezel?tt – a Szentendrei Városfejleszt? Egyesület alapító tagja, alelnöke, a Magyar Turista Egyesület tiszteletbeli elnöke, sok hajdani és mai szentendreihez hasonlóan szívesen járt fel erre szép kilátást nyújtó, természeti és kulturális értékekben gazdag csúcsra.

 

Érdemes volt a meredek emelked?n felkapaszkodni a tengerszint feletti 288 méter magasságig. Szentendre egyik legszebb kilátópontjára jutottunk fel – ilyen széles, csodálatos körpanoráma talán csak K?hegyr?l látható.

A 150 éves körtefa

Reménykedtünk, mivel igen szép tiszta id?t hozott a mai nap, hogy láthatóak lesznek a Mátra nyugati nyúlványai. Nem csalódtunk! A Duna kék sávja Váctól a Pesti síkságig, a Dunától balra a Naszály sebzett délnyugati oldalával és végig a Gödöll?i dombság a Pesti síkkal, a Gellért-hegy a Szabadság szoborral, Széchenyi-hegy és a Hármashatár-hegy az antennaerd?kkel, el?ttünk az Ezüst-hegy, mögötte a Nagy-Kevély és a Kis-Kevély, alatta az Oszoly sötét foltja és a Bölcs?-hegy között a K?hegy a meredek letörésével, és természetesen t?lünk közvetlen jobbra a Nyerges-hegy enyhén emelked? vonulata sorakoztak. A „csúcs-érzés” után egy kis kitér?t tettünk a Kada-csúcs északi oldalába, a Szirom utcába, ahol igazi növénytani ritkaságot láthattunk, egy 150 éves, cseralanyba – egyes botanikusok szerint az aratási (vagy árpa) körtealanyba, vagy vackorba – oltott hatalmas körtefát, amely a mai napig még terem. A termetes fán jól látszik derékmagasságban az                                 A 150 éves körtefa

övszer? kitüremkedés, a valamikori, a másfél évszázaddal ezel?tti oltás helye.

 

Ha valaki kedvet kap, látni szeretné mindezt a csodálatos körpanorámát, elindulhat a Sztelin (Kada) Tanösvény alsó végpontjától is, a Szentendre – Pap-szigeti hídtól a (Z+) jelzésen – ám ez a nehezebben járható irány, a szinte folyamatos emelked? nyomvonal vezetésével. De elindulhat az általunk bejárt viszonylag könnyebben járható útvonalon is.

 

És a „Múmia-hegy” lába?

Érdekes látvány a Nyerges-hegy hosszú vonulata, amely a K?hegy északi lejt?jér?l, az erd?határ magasságából szemlélve igazi kuriózum!

K?hegyr?l lefelé jövet, a Szmerdán-d?l? magasságából szemlélve rajzolódik ki a Visegrádi-hegység egyik leglátványosabb hegyvonulata, a „Múmia-hegy” – közszájon már „Baba-hegy, Bábu-hegy, illetve újabban „N?-hegy” néven is említik. A régebbi, vagy újabb elnevezéséhez h?en, valóban egy fekv? n?alakot formáz a vonulat. Ugyanebben a látványban lehet része annak, aki Pomáz felöl HÉV-vel vonatozik Szentendre felé.

A fej maga a Nagy-Berseg (549 m), a mellkas formáját az Asztalk? (431 m), a testet és a lábat

a Nyerges-hegy Duna felé lejt? vonulata alkotja, míg lábfejét maga a Kada csúcsa adja (288 m).

És ami még „életh?bbé” teszi a kirajzolódó formát, az Asztalk?t?l Sztaravoda irányába, a Szabadtéri Múzeumig tartó, a test mellé „fektetett” váll-kéz forma!

Ezt látni kell! Ebben gyönyörködni lehet!

– ckl –

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.