HÓD – Honismereti Túraegylet

Erdély-Torockó

Gyalog- és kerékpártúra

2009.08.25-31.

  • Utazás:Saját autókkal, telekocsival, megbeszélés szerint együtt/külön.
  • Ajánlott útvonal:   Budapest-Polgár-Debrecen-Létravértes vagy Biharkeresztes-Nagyvárad-Kolozsvár-Torda-Borrév/Buru-Torockó(Rimetea).
  • Szállás: Tóbiás ház, Torockó Szurdik 272.
    A kolozsvári Brassais Véndiák Alapítvány Ifjúsági Szabadid? Központja.
    Turista ház, kétféle fürd?, többágyas szobák, ágynem? van. H?t? van.
    Autónkénti elhelyezés.
  • Ellátás: félpanzió, napi úticsomag sajátból,
  • Költségek: szállás + félpanzió: 3 500,-Ft/f?/nap.
  • Útiköltség autónként: 30 000,-Ft benzinköltség + útdíjak 3 500,-Ft (4 f?re)
  • Útiköltség személyenként: 8 400,-Ft/f?
  • Teljes költség:
    Szállás: 3 500,-Ft/éj x 6 éj = 21 000,-Ft
    Utazás: = 8 400,-Ft
    _________________________________________
    29 400,-Ft
  • Várható költség: ≈ 30 000,-Ft/f? (+ kerékpár szállítás költsége)
  • Költ?pénz: mint itthon (1 Lei = kb.70,-Ft)

A túrán el?zetes jelentkezés után lehet részt venni.
El?zetes jelentkezés (kötelez?): 2009. 03. 15.
Jelentkezéskor fizetend? el?leg: 15 000,-Ft/f?

A túra CSAK legalább 10 – 12 f? jelentkezése esetén kerül szervezésre, rendezésre!!!
(amennyiben pályázási lehet?ség adódik, akkor természetesen élni kívánunk a pályázattal)

Részletes program:
(az alábbi program egyel?re csak a gyalogosok részére készült, a részletes kerekes program kés?bb készül)

  • 08. 25. (kedd) Utazás Torokóra gépkocsival (esetleg autóbusszal)   450 km/9 (!) óra
    (kedd)  Útközben pihen? és bóklászás a Hortobágyon, a Kilenclyukú hídnál. Találkozás Torockón, érkezés délután. Szállás elfoglalása, Torockói séta
  • 08. 26.  (szerda) Gyalogtúra  Torockó – Székelyk? – Torockószentgyörgy – Havas patak – Vidaly 15,6 km/6 – 6,5 óra
  • 08. 27.  (csütörtök) Gyalog- és kerekpártúra a Tordai-hasadékhoz Utazás autókkal a Hasadék bejáratánál lév? parkolóig, a Tordai hasadék peremén a lév? Kereszthez       6 km/3 – 3,5 óra
  • 08. 28.  (péntek) Gyalogtúra és kerékpártúra Torockószentgyörgy – Bedellói karsztplató – Szolcsvai búvópatak 9,5 km/4 – 4,5 óra
  • 08. 29.  (szombat) Gyalog- és kerékpártúra Torockó – Kisbérc nyerge – Vidalyk? 7,5 km 4,5 – 5 óra
  • 08. 30.  (vasárnap) Kerékpáros vagy gyalogtúra a Nagyváradi 91′ EKE-vel (Erdélyi Kárpát Egyesület), egyeztetés után kerül kiírásra! Este közös f?zés, utána beszélgetés
  • 08. 31.  (hétf?) Hazautazás A határig közösen, onnan egyénileg
  • A túra gyalog és kerékpárral is teljesíthet?.
    Kerékpáros túravezet?: Beck László beckhod@t-online.hu
    Gyalogtúra vezet?: Somod Andrea 06-20 / 941-8338, somodandrea@gmail.com

    Bérelt busszal is elképzelhet? az utazás.
    Kerékpárszállítás a „HÓD” HTE utánfutóján (vállalkozó kedv? vontató kerestetik).

    Kedvcsináló oldalak:
    Torockószentgyörgy: http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Coltesti_m.htm
    Torockó: http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Rimetea_m.htm
    Szállás: http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Rimetea_Pensiunea_Brassai_m.htm

    Torda
    Torda, régi nevén Potaissa az egyik legfontosabb római város volt. Sóbányáinak köszönhette hírnevét. A településr?l el?ször 1075-ben írtak. A várdombon lév? római k?vár maradványai egy hajdani hihetetlenül nagyméret? építményr?l árulkodnak. Hosszúsága 573, szélessége 408 méter volt. Terakotta csöveken vezették a vizet. Jelenleg a maradványok egy része látogatható. 1601. augusztus 9.-én a város melletti mez?n gyilkolták meg Giorgio Basta császári tiszt parancsára Mihai Viteazut. A sírján lév? 16 m magas m?emléket 1977-ben állították.
    A bécsi döntésnek köszönhet?en a város 1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. 1968-ban municípiumi rangra emelkedett. A sóbányászat még a római uralom alatt kezd?dött, és hanyatlása 1840-ben a marosújvári sóbánya beindulásakor indult el. Így a bánya 1992-ben bekapcsolódott a turisztikai láncba. A Történelmi múzeum a Báthory család egyetlen fennmaradt XV-XVI. századbeli erdélyi palotája. Gót stílusban 1560-ban építették, itt székelt az Erdélyi Diéta is. A Református Templom Luxemburg Zsigmond uralkodása idején (1377-1437) épült. Jelenlegi 60 m magas tornyát1904-1906 között építették. A XV században épült Római katolikus templom 50 m hosszú és 18,2 m széles. A Tordai fürd? 15 sós tava a régi sóbánya vájatainak beomlása során keletkezett. A tavak vizét pedig sokféle betegség kezelésére ajánlják, így a mozgásszervi, idegrendszeri, n?gyógyászati és reumás panaszokkal küszköd?knek. Torda és Abrudbánya között 1912-t?l 1990-ig a személyi és teherforgalom lebonyolítására közlekedett a keskenyvágányú vonat a vicinális.

    A Tordai hasadék
    A Tordai Hasadék hossza 3,5 km. Falai magasak, valóságos tornyok, szakadékosak és több barlangnak adnak otthont. A jobboldali 17, a baloldali 5 barlangot rejt. Ha a völgyön felfelé haladunk a baloldalon egy hatalmas fal panorámája tárul elénk, ez a Sárga torony (Turnul Galben). A szemközti oldalon megcsodálhatjuk a Lépcs?zetes Falat (Pere?ii cu Trepte), amelynek aljában van a legnagyobb k?omlás a Grohota P?durii.
    Az alpinisták kedvenc helye a 200 métert is meghaladó Nagy Fal. Több alpinista útvonal is létezik. Ezek 3 nyelv? leírását lehet olvasni a www.roclimbing.net/rocksites/turzii/ honlapon. A régészek a hasadék barlangjaiban hajdani réz-, bronz- és vaskori emberek és állatok nyomaira bukkantak. A Tordai hasadékot már 1938-ban védettnek nyilvánították. A rezervátum ezenkívül szerepel az UNESCO által jegyzett természeti m?emlékek listáján is.

    Torockószentgyörgy
    A vár IV. Béla király idején, 1253 és 1275 között épült, els? okleveles említése 1285-b?l való. Valószín?leg a XIV. század elején egy ostrom következtében, d?lt el?ször romba. A Torockay nemesi család a XV. század második felében állítja helyre és teszi lakhatóvá a várat. Az 1514-es Dózsa György vezette felkelés alatt a jobbágyok megszállták a várat, és elégették a földesúr okleveleit. Ezért 1516-ban II. Lajos király új adománylevelet adatott Toroczkay Ferencnek. Az eldugott helyen lév? er?sséget 1707-ben Tige császári generális csapatai ágyúval t?z alá vették és elfoglalták. Elvonulásuk el?tt felrobbantották az er?dítmény falait, a falut pedig felégették. Horea, Clo?ca és Cri?an féle lázadás ismét romba döntött mindent, a Szabadságharc idején pedig Avram Iancu emberei égették porig a falut. Ma pedig a hajdani 12×12 m alapterület?, négyszög alakú, vastag falú, 4-5 emeletes lakótoronnyal és ovális véd?fallal rendelkez? vár még álló romjai az id? vasfogával vívják utolsó csatájukat.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.