HÓD – Honismereti Túraegylet

2011. 01. 29.

A volt kevély-nyergi turistaháztól vezet a jelzett turistaút a Kis-Kevély északi oldalában a mintegy 400 méteres magasságban nyíló Mackó-barlang tekintélyes bejárati szádájához. A 11 m széles, 3-5 m magas nyílásán át tágas csarnokba jutunk, amely 10 m után két szűkebb járatban folytatódik. Ezek egyikének a végében levő magasba nyúló kürtő a felszínre nyílik. A barlang teljes hossza 59 m, tágas csarnokának üledékében már a múlt században is végeztek ötletszerű ásatásokat. Szakszerű, tudományos feltárása 1957-ben Vértes László végzett benne. Ennek során az egymás alatt elhelyezkedő rétegekből a jégkor állatvilágának gazdag csontleletei kerültek napvilágra. A rengeteg, különböző apróbb állatfaj – különösen madarak és rágcsálók – csontjai mellett az ásatás felszínre hozta barlangi medve, barlangi oroszlán, barlangi farkas, barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú, rénszarvas és óriásgím, zerge, nyuszt, füttyentő nyúl és jégkori szamár csontjai is, hogy csak az érdekesebbeket említsük. Nagy jelentőségűek az ásatások során felszínre került régészeti leletek, amelyek a jégkor emberének kultúráját képviselik, kisebb-nagyobb kovapengéi nagy számban kerültek elő, ezek ma a Nemzeti Múzeum becses darabjai. A leletek azt bizonyítják, hogy az őskori ember a Kis-Kevély barlangjában évezredeken keresztül menedéket talált, itt lakott és elejtett vadászzsákmányát a barlangi tűzhelyen sütötte meg. De számon tartotta e helyet a középkor embere is, aki ősi magyar szóval kőlyuknak nevezte, s egy 1355. évi oklevélben rögzített birtokhatár leírás e barlangot Likaskő, az akkori helyesírással Likaskw néven említi.

Ajánlott felszerelés: az időjárásnak megfelelő öltözet, fejlámpa, valamint test- és lélek-melegítő.