Idén is járt a Hódnál a Mikulás, ezúttal a szentendrei hajóállomáson kötött ki. A Hód – lévén vízi állat – nem jött zavarba, de a nagy zsák ajándékért rendesen meg kellett kűzdenie. Operatőrünk résen volt:
Budai-hegység, 2007. 12. 15.
A Zsíros-hegyi turistaház(rom)
A MTE „Péntekiek Asztala” (ilyen nevű csoportosulás is létezett a MTE osztályai között) közreműködésével 1928-ban épült meg a Zsíros-hegyi turistaház, melyet már 1936-ban bővíteni kellett. 1986-ban még működött….! Ezután hagyták sorsára, még a köveit is széthordták. A turistaház falmaradványaitól északra emelkedő Alsó-Zsíros-hegy tisztásos-fenyveses csúcsán (kilátóhely) Kauzál Istvánnak, a turistaház építését felkaroló asztaltársaság elnökének állítottak emlékművet.
Remete-szurdok
A szurdok északi fala mintegy 20 kisebb-nagyobb üreget, barlangot rejt, melyeket a hegy emelkedésével egyre alább szálló karsztvíz alakította ki. A legnagyobb, legnevezetesebb barlangokban gazdag régészeti és őslénytani leleteket tártak fel. (Hét-lyuk, 8 kürtőből álló barlangcsoport – állatcsontok; Felső-barlang, kő és bronzkori eszközök; Remetei-kőfülke, cserépedények; Szurdok-barlang, hossza 33 m, kvarc- és obszidiánpengék,; Remete-barlang, 20 m hosszú, 7 m széles, 8 m magas, a középkortól a XVIII. századig remeték lakták.
Máriaremetei kegyhely
A török hódoltság idején elnéptelenedett Hidegkútra a Duna forrásvidékéről német telepesek érkeztek. A fiatal Thalwieser Katalin magával hozott egy Mária-kegyszobrról készült képet, amelyet a község szélén – a mai templom helyén – egy fára akasztott, és ide jártak fohászkodni. A csodatevőnek tartott kép számára előbb egy fa-, majd egy kőkápolnát építettek (1809). A mai neogót stílusú templomot 1899. október 1.-én szentelték fel Kisboldogasszony tiszteletére. A templomkertben található szobrok szentté avatott Árpád-házi királyainkat ábrázolják.