Kerekezés a Szentendrei-szigeten
Szentendrei-sziget
Fővárosi Vízművek védterülete
2007. április 22.
A Szentendrei-sziget Érzékeny Természeti Terület természet-földrajzilag az Alföld észak-nyugati kapuja. Mai formáját a szél és a Duna évezredes munkája alakította ki. A terület vízviszonyait ma is döntően a Duna határozza meg.
Itt található Budapest legfőbb vízbázisa: parti szűrési kútjai napi hatszázezer köbméter kristálytiszta ivóvízzel látják el a fővárost és a közeli településeket. E vízbázis védelme rendkívül fontos, hiszen elég azt egyszer elszennyezni, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon.
Az eredeti ártéri növényzet füzes bokrosai, puhafás és keményfás ligeterdei az emberi behatás eredményeként mára megritkultak, helyüket szabályos időközönként vagy alkalomszerűen víz járta nedves rétek foglalták el.
A mélyebb részeken tőzeges foltokon mocsárrétek találhatók. Magán a szigeten 25 védett növényfaj tenyészik, közöttük két szigorúan védett faj a gyapjas gyűszűvirág és a homokpuszta-gyepeken előforduló csikófark.
A Szentendrei-sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása a Duna mentén.
A területen 205 madárfaj fordul elő, amelyből 104 rendszeresen költ.
Program és útvonal
- Találkozás: 10,00 órakor Szentendre HÉV végállomás
- Túratáv : 35 km
- Költség : 350,-Ft + fagyipénz (süti, pogácsa, a kívánt rész kiemelve!)
- Útvonal : Szentendre HÉV – Határcsárda RÉV – Szigetmonostor – Alsó-Merzsán – Horány – Surány – Váci RÉV – Tahitótfalu – Tahi – Leányfalu – Szentendre
- Visszaérkezés : délután 15,00 – 16,00 óra között
- Hozzatok: innivalót, ennivalót, esőkabátot és fejvédő-sisakot és nem árt, ha van jól látható fényvisszaverő mellényed, amit fel is veszel!
- Fontos: csak kifogástalan, jó állapotban lévő – csengővel, első-hátsó jó hatásfokú fékkel, fényvisszaverővel ellátott – kerékpárral indulj útnak!
Az sem árt, ha Te magad jó erőben vagy!
Tehát biciklire fel, töltsünk együtt egy kellemes napot.