Kerékpártúra a Duna-mentén
2019 október 16. szerda
Kerekezés kisebb részben országúton, nagyobb részben kerékpárúton – emelkedő nélkül!
Találkozó: Nyugati pu. 08:15-kor, megváltott személy- és kerékpárjegyekkel
Vonat indul: 08:21, Esztergom
Aquincumban csatlakozók:
Találkozó: 08:30-kor, megváltott személy- és kerékpárjegyekkel
Vonat indul: 08:35 Esztergom
Érkezés: 09:26
Kerekezés: Esztergom, Mária Valéria híd – Párkány – Muzsla – Karva – Zsitvatő Révkomárom – Komárom
Jelentkezés: ajánlott, 2019. 10. 15. 20:00 óráig (telefon, drótposta)
Fontos tudnivalók!
- Fejvédő-sisak gyerekek részére kötelező, felnőttek részére Szlovákiában KÖTELEZŐ!
- Első és hátsó világítás és kerékprizma kötelező;
- Láthatósági mellény, kötelező;
- A túrára ajánlatos az eső elleni védőruha;
- Költségek: MÁV menetdíjak + kerékpárok szállítási költségei;
Esztergom-Párkányi híd
A híd ünnepélyes átadására 1895. szeptember 28-án került sor, melyet a legmagyarabb királyi főhercegnőről, Ferenc József Budán született leányáról, Mária Valériáról neveztek el. 1919. július 22-én este 19.30 és 19.45 között a párkányi oldal első nyílása egy baleset miatt – egy robbanás következtében – a vízbe zuhant. A balesetet valószínűleg az őrségre kirendelt katonák óvatlan töltetkezelése okozta. A helyreállítás csak öt évvel később fejeződött be, amikor a felújított nyílás szerkezetét átmázolták, és a híd aszfaltburkolatot kapott. A teljesen helyreállított hídon 1927. május 1-jén indulhatott meg ismét a forgalom.
A II. világháború alatt a híd repülőtámadások célpontjává vált, de súlyosan nem sérült meg. A visszavonuló német hadsereg robbantotta fel 1944. december 26-án.
- augusztus 25-én a két ország között egyezmény született a híd újjáépítéséről – majd az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át a forgalomnak.
Zsitva-torok
- november 11-én, Szent Márton napján nagy esemény szemtanúja volt az egykor virágzó mezőváros és folyami átkelőhely, akkor már puszta Zsitvatő. I. Rudolf magyar király és I. Ahmed török szultán itt zárták le Bocskai István közvetítésével az 1591 óta tartó 15 éves háborút. Az öreg tölgy, amely alatt – állítólag – aláírták a szerződést még 1940-ben is megvolt és jelölte a nevezetes helyet. A zsitvatoroki béke elnevezés a történelemben a gyakrabban használt fogalmak közé tartozik.
Zsitvatő nevét arról kapta, hogy régen itt ömlött a Zsitva-folyó a Dunába. Folyószabályozás miatt azonban ma a Zsitva a Nyitrába ömlik, mielőtt eléri a Dunát, tehát a mostani torkolat nem azonos a 17. századi helyszínnel.
Az emlékmű
Egy mészkőből faragott 2 méter átmérőjű, kerekasztal fölé háromlábú acélszerkezet íve feszül. A hat méter magas hídszerkezet hat darab harangot tart, a béke harangjait. A szerkezet három ága a két hadviselő felet és a békét közvetítő személyt jelképezi. A záróelem egy fényes félhold, ami a török időkre emlékeztet. Az emlékművet a békekötés 400. évfordulója alkalmából állították fel azon a helyen ahol az 1940-es években még állott az az öreg tölgy, amely alatt megkötötték a békét. A szájhagyomány szerint az aláírás a szemközti Dunaalmáson történt egy kolostor romjai között felállított török sátorban. Ma már nincs meg sem a kolostor, sem a tölgy és még a Zsitva sem ömlik a Dunába, mivel folyószabályozási munkálatok miatt 20 kilométerrel távolabb a Zsitva folyót belevezették a Nyitrába.
Révkomárom
Nevezik még Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is, hogy megkülönböztessék az egykori déli városrésztől, amely ma Komárom néven önálló település Magyarországon.
Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna sodorvonalában húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét.
A komáromi erődrendszernek a Duna bal partján található része az Öreg- és Új-Várból, a Vág- és Nádor Vonalból, valamint a Vág túlpartján lévő, sáncaiban megmaradt Vág-Hídfőből áll. Az Újvár nyugati bástyáján latin nyelvű felirat („Nec arte, nec marte”) emlékeztet arra, hogy az erődöt ellenség sem csellel, sem erővel soha nem tudta bevenni. Ugyancsak ezt jelképezi az őrtornyon elhelyezett „kőszűz”, azaz egy szimbolikus női alak is.